Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 26.09.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Titlul articolului: Autonómiát akarnak Székelyföld polgármesterei
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=218


Szövetség a Székelyföldért néven hozták létre a székelyföldi polgármesterek az általuk képviselt önkormányzatok társulását szombaton Csíkszeredában, szorgalmazva a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió megteremtését, síkraszállva a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazásáért, a különféle autonómiaformák kiépítéséért.
      Az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különféle autonómiaformák székelyföldi kialakításának lehetőségeiről, a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről, valamint egy közös gazdasági-fejlesztési stratégia kialakításáról tanácskoztak Csíkszeredában a Székelyföldi Polgármesterek Találkozójának résztvevői. Az eseményen az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros megye magyar önkormányzatai közötti együttműködés kérdéseit.
      „A romániai magyarság identitásának megőrzéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazását, beleértve a különböző autonómiaformák kiépítését” – olvasható a találkozó végén elfogadott nyilatkozatban. Elfogadói a fenti cél érdekében elhatározták: létrehozzák az általuk képviselt önkormányzatok társulását Szövetség a Székelyföldért néven, emellett szorgalmazzák a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását.
      Leszögezik, hogy támogatják a román kormány által a román parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetének elfogadását, mert „lehetővé teszi a kulturális autonómia elvének érvényesítését”. Szükségesnek tartják továbbá a különböző területi autonómiák működéséhez szükséges törvényes keretek elfogadását, ebben a székelyföldi területi autonómia kialakítását.
      A gazdasági szempontból peremvidéknek számító térség fejlesztésének lehetőségeiről szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke – a román kormány miniszterelnök-helyettese – elmondta: sikerült ugyan kormányzati pénzeket hozni a régióba, de Erdély – benne a Székelyföld – még mindig elhanyagolt térsége Romániának. A különféle autonómiaformák kialakításáról szólva kijelentette: nem elég kiáltványokat megfogalmazni, kinyilatkoztatni, az autonómiát nem elég pusztán kikiáltani, hanem dolgozni kell érte. A területi autonómia ismérveiként a költségvetési kérdésekben való döntés jogát és a nyelvhasználati jogok garantálását jelölte meg. A cél érdekében a különböző politikai csoportosulások, önkormányzatok összefogását mondta szükségesnek, akárcsak azt, hogy szervezzék át a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat.
      Bunta Levente, a Hargita megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy Hargita megyében például 9 százalékos a munkanélküliségi ráta, és az egy főre eső GDP tekintetében a 31. helyen áll az ország 40 megyéje között.
      Borbély László, a román kormány területfejlesztési ügyekben illetékes megbízott minisztere a települési önkormányzatoknak kínált fejlesztési lehetőségekről beszélt, kitérve a különböző infrastruktúra-fejlesztési programokra. Figyelmeztetett arra, hogy alaposan fel kell készülni a csatlakozás után hozzáférhető fejlesztési források lehívására, elköltésére.
      Nagy Zsolt informatikai miniszter a korszerű, versenyképes önkormányzatok megvalósításáról beszélt. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke fölvetette, hogy az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk minél nagyobb összegekre pályázni sikerrel, a régióba bevont forrásokat pedig minél jobban kamatoztatni, tájékoztat az MTI.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.